Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 70 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-70
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nemzeti Kulturalis Alapprogram /NKA/

2008. június 18.

Kihirdették a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Katona József produkciós pályázat eredményeit, mely a teljes színházi spektrum számára kínált lehetőséget. A pályázatra 50 millió forint állt rendelkezésre az NKA miniszteri keretéből, Hiller István oktatási és kulturális miniszter 2008 márciusában hirdetette meg. A 61 beadott pályázatból 25 nyert el támogatást. Ebből határon túli a nyertesek közel harmada. A honlap szerint „két-két művel került be a támogatottak közé Parti Nagy Lajos és Visky András”, a csatolt táblázatban viszont három Visky-darab szerepelt: az Alkoholisták (Kolozsvári Állami Magyar Színház), a Megöltem az anyámat (Moira Kulturális és Ifjúsági Egyesület), valamint a Mese az árnyékról és a fényről (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat Móricz Zsigmond Színháza) című darabjai. További, erdélyi színházakat érintő döntések: Kozma Mária Csillala mester, (Kolozsvári Állami Magyar Színház), Parti Nagy Lajos Ibusár – megállóhely (monodráma, Csíki Játékszín), Kárpáti Péter Pájinkás János (gyergyószentmiklósi Figura Színház). /A Katona József produkciós pályázat eredményei. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

2008. július 1.

Nagy sikert aratott Budapesten A gyergyószárhegyi művésztelep enciklopédiája II., 1996–2007 közötti időszakot bemutató kötete. A Siklodi Zsolt és Erőss István grafikusok által szerkesztett, a Nemzeti Kulturális Alap és Hargita Megye Tanácsa által támogatott, terjedelmes albumot Szabadi Bálint művészettörténész mutatta be nemrégiben Budapesten, a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházában – tájékoztatott Kassay L. Péter igazgató, a Gyergyószárhegyen működő Megyei Kulturális és Művészeti Központ igazgatója. /Sikeres kiadvány. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

2008. szeptember 2.

Megjelent Aradon Hevesi József (Hevesi Mónár József) válogatott verseinek kötete, A feledés foltjain (versek, variák, variánsok), az Occident Media Kft., a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a szegedi „Szép Nap Könyvek” támogatásával. Tetszetős, szép könyvet vehet kezébe az olvasó. A szerző a kísérletező szabad vers szerelmese. Hevesi jó öt évtizede több-kevesebb hévvel, több-kevesebb kihagyással versel. A most kötetben közölt alkotások nagy része folyóiratokban, antológiákban már napvilágot látott. Hevesi József első verseskötetével jelentkezett. /Jámbor Gyula: Új aradi verseskötet. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

2008. december 19.

Nem lehet vállalkozásként kezelni a magyar nyelvű könyvek megjelentetését Erdélyben – vallja Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, a Mentor Kiadó igazgatója. Szerinte az erdélyi szerzők munkáinak kiadása közszolgálat. Létezett 1989 előtt is erdélyi magyar könyvkiadás, de az nem tudta betölteni a szerepét, hiszen egész sor ága a tudománynak, ismeretterjesztésnek tabutéma maradt. Óriási adósság halmozódott fel a magyarság létének, szellemiségének ismertetése szempontjából. Létezik ugyanakkor egy nagyon aktív szerzőgárda Erdélyben, és az itthoni könyvkiadásnak kötelessége felvállalni azoknak a munkáknak a kiadását, amelyeknek a megírására emberek évtizedeket áldoztak. 2005-ig a magyar állami költségvetés is segítette a határon túli magyar könyvkiadást. Ez megszűnt egy ideig, de idén a Szülőföld Alapon keresztül újra juttatnak az erdélyi magyar könyvkiadásnak. Az igazi nagy támogatást a Communitas Alapítvány biztosítja – igen tisztességes összeggel. Ahhoz, hogy a támogatások elérjék a céljukat, a pénz megszerzése idején megjelölt valamennyi példányt el kellene adni. Ez nem lehetséges, ezért folyamatos deficit alakul ki a kiadók háza táján, amelyet folyamatosan görgetnek maguk előtt. Támogatást kapnak időnként egyes művekre a Nemzeti Kulturális Alaptól, a Szépirodalmi Kollégiumtól és az Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiumtól. Minden lehetséges csatornát kihasználnak a reklámozásra. A magyarországi piac még mindig előítéleteket táplál az erdélyi könyvekkel szemben. Az erdélyiek nem tudják a magyarországi kiadványokkal felvenni a versenyt. Gyakorlatilag erdélyi kiadó erdélyi szerzőt ad ki, és ezek a könyvek csak a hazai piacon fogynak. Marosvásárhelyen irodalmi esteket szerveznek. Volt, hogy megtelt a terem, de idén összesen 76 ember volt kíváncsi öt magyarországi íróra. Úgy tűnik, a magyar szakos tanárokat sem érdekli, melyek az új irányzatok a magyar irodalomban. /Ketesdy Bea: Könyvet egy emberért is. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

2009. január 7.

„Nem elég a külföldről kapott forinttámogatás, helyi anyagi segítségre is szükség van” – jelentette ki Farkas Kinga, a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cimbora irodalmi gyermeklap főszerkesztője. Idén is megkapták a Szülőföld Alaptól és a Nemzeti Kulturális Alaptól a beígért pénzt, a helyi és megyei tanáccsal pedig most folynak a tárgyalások. Tavaly is ez a négy intézmény finanszírozta a lap költségvetését, de a külföldi támogatás csupán arra elég, hogy a Cimbora nyomdaköltségét fedezzék. Egyedül a magyarországi pénzalapokból nem tudna fennmaradni a Cimbora. Az anyaországi Nemzeti Kulturális Alap több erdélyi irodalmi lapot is támogat: négymillió forinttal segíti 2009-ben a csíkszeredai Székelyföld, kétmillióval a marosvásárhelyi Látó és egymillióval a kolozsvári Helikon megjelenését. Másfél millió forintot kap a Cimbora gyermekfolyóirat, egymilliót pedig a kolozsvári Szépirodalmi Páholy című internetes lap. – Farkas Kinga újdonságként említette a Cimbora online változatát. /Varga Melinda: Évindító vékony pénztárcával. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

2009. január 8.

A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző mellett működő Pro Schola Kulturális és Nevelési Egyesület által benyújtott pályázatok közül hármat sikeresen bíráltak el, tájékoztatott László Katalin iskolaigazgató. A tanítóképző és a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem pszichológia és neveléstudományi karának Kézdivásárhelyre kihelyezett tagozata a Szülőföld Alap két olyan pályázatát nyerte el, amely lehetővé teszi a magyar nyelvű oktatási programokat működtető egyetemek, ezen belül pedig a felnőtt-, szak- és továbbképzési programok támogatását. A harmadik megnyert pályázattal a tanítóképzős diákok testvériskola-programját a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. (Iochom): A tanítóképző három nyertes pályázata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

2009. augusztus 10.

Minőségi néptánc- és hangszeroktatás, kalotaszegi népdalok, jó hangulat jellemezte idén is a tizenkilencedik alkalommal megszervezett Kalotaszentkirályi Népzene- és Néptánctábort. Az első tábort 1991-ben 120 résztvevővel kezdték, a következő évek során 700–800-ra duzzadt a néptánctábor „lakóinak” száma. Idén lehetőség nyílt arra, hogy egy újabb helyszínen, az iskola nemrég elkészült tornatermében is oktathassanak. Három csoport alakult a tábor elején: kezdő, középhaladó és haladó. Kalotaszentkirályra, az ezer lelkes községbe 800 táborozó érkezett, mutatott rá Németh Attila, az Archívum Kulturális Alapítvány alapítótagja, táborszervező A néptánctáborban Tötszegi Tekla néprajzkutató előadást tartott a mérai népviselet alakulásáról. Szép Gyula szerint négyévente tapasztalható egy generációváltás, de jellemző, hogy a táborba szívesen visszajárnak. A néptánctábor önfenntartó: a begyűlt táborozási díjakból fedezik az egyhetes rendezvény költségeit, de a Communitas Alapítvány és a Nemzeti Kulturális Alapprogram is támogatta őket. /Dézsi Ildikó: Egy híján húsz… – kalotaszegi néptánctábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

2009. szeptember 11.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) 150 éve címmel emlékkiállítás nyílt szeptember 7-én az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), Budapesten. A megnyitón az OSZK és az EME együttműködéséről és közös digitalizálási projektjéről is beszámoltak az intézmények vezetői. Az EME és az OSZK között 2004 óta folyamatos az együttműködés a digitalizálás terén is. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon négy kötete és Jakab Elek műve Kolozsvár történetéről voltak az első „kísérletek”. Jelenleg 84 ezer körül van a digitalizált oldalak száma. A Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott tavalyi pályázat célja is az volt, hogy az EME összes kiadványa digitálisan megjelenjen az interneten. Bitay Enikő, EME főtitkára elmondta: az adattár létrejötte lehetőséget teremt az elkobzott gyűjtemények feldolgozására, a forrásdokumentumok feltárására, megjelentetésére. /Emlékkiállítás Budapesten az EME 150 évéről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2009. november 25.

Jövő év januárjában elindul a Márai Program, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) hosszú távú, évi egymilliárd forintból működő könyvtártámogatási és könyvszakmai projektje – jelentette be Harsányi László, az NKA elnöke. Ez átfogó könyvtámogatási rendszer, amely elősegíti, hogy a nemzeti kultúrkincs szempontjából fontos kötetek széles körben hozzáférhetők legyenek a hazai és a határon túli könyvtárakban. A program indulásakor a részt vevő könyvtárak egy ezer címet tartalmazó listáról rendelhetnek, amely negyven százalékban klasszikus és kortárs szépirodalmat, illetve gyermek- és ifjúsági műveket, hatvan százalékban tudományos és szakkönyveket, valamint ismeretterjesztő kiadványokat és kézikönyveket tartalmaz majd. A felsorolt műfajokon kívül csupán hangoskönyvek kerülhetnek a rendelhető kiadványok közé, legfeljebb ötszázalékos arányban. /Januárban indul a könyvtámogatási program. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./

2009. december 5.

Jövő év januárjában elindul a Márai Program, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) hosszú távú, évi egymilliárd forintból működő könyvtártámogatási és könyvszakmai projektje – jelentette be budapesti sajtótájékoztatóján Harsányi László, az NKA elnöke. A kezdeményezés nem egyszerűen a könyvtárak támogatásáról szól, inkább egy átfogó könyvtámogatási rendszer, amely elősegíti, hogy a nemzeti kultúrkincs szempontjából fontos kötetek széles körben hozzáférhetők legyenek a magyarországi és a határon túli könyvtárakban. A program indulásakor a részt vevő könyvtárak egy 1000 címet tartalmazó listáról rendelhetnek, amely 40 százalékban klasszikus és kortárs szépirodalmat, illetve gyermek- és ifjúsági műveket, 60 százalékban tudományos és szakkönyveket, valamint ismeretterjesztő kiadványokat és kézikönyveket tartalmaz majd. /Januárban indul a Márai Program. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-70




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998